pár száz kilóméter után, lassan átszivárog a szélvédőn
be az utastérbe, a tüdőmbe, hogy aztán agyamra telepedjen..
elemészti a színeket a fényeket, árnyékokat
bezabálja a perpektívát és ami marad
egy karnyújtásnyi világ
szorosabbra zárom hát emlékekből szőtt vértemet
belső égésem nagylángra veszem
és kisütöm újra
[link https://www.youtube.com/watch?v=zgOeiPPvEvQ&feature=related a napom....]
2009-11-20 16:50:42
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.