lepte be a lovak fekete hátát..napok óta nem jártak kint az istállóból , azóta körülöttük a világ sokat változott . út épült a kijárat előtt.
a lány óvatosan de határozottan vezette őket..egyenként megmutatni az aszfaltot. nem mertek rálépni..emelgették a lábukat hogy ne kelljen hozzáérniük a büdös feketéhez. megálltak és szagolgatták..
kopogott a lábuk mint tűsarkú a parketten és tudták..itt a vég.
én csak álltam a bámultam az óriásokat...a könyörgő szemüket, hogy miért kell a változás?
és tényleg..miért?
hogy ne legyen saras a drága cipőjük ha mennek az istállóhoz
hogy aztán a cipőt ne kelljen kitisztítani
hogy gyorsabban tudjunk intézkedni
hogy több időnk maradjon mást csinálni...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.