ülök az irodámban, bámulok kifelé, a gépre az emileket, csörög a telefon, a kollégám egyeztetni akar..
közben halkan jazz szól..és a lábam végig dobol..

Varsó, Sala kongresowa..rég:) nem volt még mobil

megérkezünk végre két kalandos nap alatt..és D ott áll a lépcsőn, kezében egy zacskóval...
Hát te?  kérdezem...
Mondtad, hogy ekkor jöttök
De az 3 hónapja volt..és ha nem jövük?
De jöttetek..
Cuccod?
Zacskóban
Mivel jöttél?
Lotos ingyen jeggyel..
Legalább négy bejárat van..tudod mennyi az esélye hogy találkozzunk?!!
:)
ma is döbbenet

Pár órával később készült a kép mikor a lépcsőn könyököltünk:
Magyar fiatalok a Varsói jazz fesztiválon..így jelent meg itthon (apám megtudta, hogy dohányzom)
Egy lánynak mesélek rajta a göncölszekérről,
hogy..elvinném... azzal ..egy körre:)