HTML

nem lesz szalonna

Az élet a világmindenség meg minden témakörben keresgélem a darabjait egy olyan kutyának aki bár apa sőt férj, de mégsem szalonna..én Én vagyok

Linkblog

2008.07.08. 01:46 Dram

szeles időutazás..

lepókhátóztam a bummot, beindítottam a motort és szépen kicsordogáltam a kikötőből a fürdőzők között.. néhányan azt hitték, hogy vizibiciklivel lépést tarthatnak...láttam ahogy hitetlenül nézik a hajó oldalán 1936... ültem hátul ujjnélkülni fehér ingemben...napszemüvegben....fel a nagyvitorlát, ki a motort, le a kormányt..a pukkanás ahogy a vitorla megtelik széllel....és már néztem is körül., hogy van -e hajó akivel egyirányba haladunk...mert az már verseny. Nőm gondosan elhelyezkedett az orron, nagy bordó szalmakalapjában...és napozott...aztán megjelent az a hajó, akivel egyirányba haladtunk....figyeltük ki gyorsabban ...csakhát az elemek összeesküdtek ellenem. ahhoz ,hogy ezt a szelet kihasználjam nagy orrvitorlát kellett volna húznom..ami így épp a nap és a nőm közé került volna..beárnyékolva őt.  ezért az olimpiai aranyról is szívesen lemondok....így elfordultam a mellettünk elsuhanó hajótól letörve....haragudva a szélre a napra és a másik hajóra.

de abban a pillanatban a szél megfordult....a másik hajós nem érezte a bőrén ahogy én..állítottam a nagyvitorlán és kezdtük lehagyni megint...mikor elég előnyt szereztem megfordultam.... nem volt tovább esélyem tartani...

aztán úgy gondoltam itt az idő, hogy fittségemet próbára tegyem. létra nékül beugrottam a vízbe fürdeni...közben a hajót kurtított vitrolával de vitte tovább a szél..jó volt mellette úszni....jó volt kifáradni mint annakidején az edzésen...de amire most készültem az még soha nem sikerült. kimászni a vízből...

ha kinyújtom a karom és kicsit felrugaszkodok, akkor elérem a fedélzetet...majd lógásból kéne kinyomnom magam...az első kettőnél röhögtem mikor visszaestem..a második kettőnél kezdtem elfáradni..a 8.nál feladtam, zihálva kapaszkodtam a céltalanul suhanó hajó mögött a kormánylapátba... még fürdesz? kérdezte Nőm a kalapja alól...aha...még.

9... kinyomtam magam....elterültem a cockpiten, és vártam hogy a személyzet megérdemelt pezsgőt szolgáljon fel, miközben a vonósok halk délutáni szonetteket játszanak..

 

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://dram.blog.hu/api/trackback/id/tr92558174

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása