lekapcsolom mindig a villanyt és bámulok kifelé
a kihalt utcát, a tekergő macskákat, az ablakokat, a tetőcserepeket
most besüt a hold is
és az jutott eszembe
hogy holdvilágos éjszakán, miről álmodik a lány..
aztán süllyedések ujra és ujra..
és kiszállás
ha felállok a kádban, a térdemig ér..ahogy az ablak is
ott állni így...
felemelő
hogy tudom senki sem lát
de ha felintegetne egy iskoláscsoport asszem lehidalnék:)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.