vágy természetes érzés. erre alapoz a legtöbb együgyü amerikai akciófilm, halmozza az igazságtalanságot amire elérjük az érzést, hogy..a cél szentesíti az eszközt, haljon meg...pedig hát ott van az állami bosszúálló gépezet, na mindegy.
egy gyerek ha bosszút akar állni, hamar teszi. olyan temészetes....ettől nyugszik meg a lelke.....ott álltam a cipőm orrát bámulva, ahogy sokszor már.
-tanárnő ...az úgy volt, hogy elkértem a radírját az órán..
-milyen volt?
-matek
-a radír..
-ja, szagos...nagyon finom
-és visszadtad?
-nem, mert....bekaptam
-megetted?
-dehogy...nagyon rossz ize volt, csak összerágtam és kiköptem
-és mit szólt A..
-csak kiabált meg ledobta az összes cuccomat....és rátaposott..meg kiabált...és..
-ezt megértem, bár nekem kellett volna szólnia inkább. de hogy volt tovább?
-.........aztán én is.
-én is mi?
-..........ledobtam az övét.....
-A 3.ról az úttestre, azért ez nem ugyanaz ugye?
-.........nem, én nem tapostam rá
- nem, viszont több autó is átment rajta.
-.....át.
- ez be fog kerülni az ellenőrződbe, és a szüleiddel beszélni akarok.
-már csak két sor van..
"Gyermekük megette társa radírját, táskáját
kidobta az ablakon. O.f.rov."
- Miért etted meg, és pláne minek dobtad ki?
- nem ettem meg, csak összerágtam...olyan jó illata volt, és először ő dobta le az enyémet...
- Mi az a ofrov?
-..........nemtom.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.