nagyapám sokszínű ember volt, de ebből mindig csak két szín jut eszembe.
vagy szervez irányít, kombinál....mint utoljára a nagymama temetésén. hogy ki melyik autóba üljön, gyors összeadás kivonás abból kik hányan jöttek így úgy...két perc, maradék nulla. szólni nem mert senki..
vagy mesél ...jókedvűen beleélve magát. a mulatozásokról, autókról...és nőkről akik hivatalosan nem is létezhettek és az is csak nagyszerelme előtt, ami 1volt.
ahogy öregedett kevesebbet mesélt... egyszer elhatározta, hogy hókotrót akar vezetni. pár nap múlva azzal jött értem iskolába.. újra jókedvűen
az évek alatt nemsokat változott. mindennap megküzdött a nagymama szerelméért aki élete végéig szipkával szívta a cigarettát, és éreztette hogy a nála fiatalabb nagyapán csak egy nyikhaj a hódolói között... még akor is ha tévedésből eddig 4 gyereket szült neki.
de nagyapa erős ember volt nagyon, hazajött szibériából sebesülten 1 év alatt, a géppuska golyót csak az én születésem után vették ki (!) mert addig hitt az orvosoknak, hogy túl veszélyes..
akkor megnyugodott, látta megszületni A fiú unokáját..
ez az erős ember, mikor meghalt a szerelme
....1 hónapig bírta
1edül
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.