a tárgyaim, a ruhám, a nyúzottnak tűnő képem, a tegnap esti steak, a cédulás, a régi és új emlékeim, a naplóm..mögött
ott vagyok én.
és ráadásul az is rétegenként
aha
mint a hagyma?
nem...mint egy palacsinta torta
a rétegeket önmagukban értelmetlen kóstolgatni..
egy macska egyensúlyoz az irodám előtti pergolán
adjak magamból kóstolót?
a lábával óvatosan lökdösi le a havat
azt meg minek?
hogy azt nézed? befagytak a halak amiket meghagytál..
tessék az egészet megenni
a farkával egyensúlyoz....
nem vagyok diétás
és...fiúk
kár volt ellopni a kocsimból ezt is úgysem értitek..
ahogy azt sem, hogy ez miért dob fel.
:)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.