ez a szemtelen kis villogó kurzor, amit szeretnék elütni betűkkel de nem bírok...mindig félresiklik, mint valami vörös posztó
egy kolléga felmondó nyilatkozata, aki már sosem tudja meg, hogy idén októbertől tulajdonos lett volna...rosszul ítéltem meg
egy halom kibontatlan levél
egy NYC metrótérkép...
egy kocsikulcs
egy napszemüveg
néhány fénykép
a gépem
az asztalon az életem
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.